Európában a levegő minősége folyamatosan javul, de a szennyezettség számos területen még mindig nem csökkent a biztonságos szintre

Ez a termék csak kényelmi okokból került lefordítasra az EU Szerveinek Fordítóközpontja által . Bár minden erőfeszítést megtettünk a pontosság és teljesség biztosítása érdekében, ezt nem tudjuk garantálni. Ezért a termékre nem szabad jogi vagy hivatalos célokban támaszkodni . Az eredeti angol szöveget kell a hivatalos változatnak tekinteni.

Az EEA "Europe's air quality status 2024" (Európa levegőminőségi helyzete, 2024) című tájékoztatója ismerteti a legfontosabb légszennyező anyagok 2022-ben és 2023-ban Európában mért szintjére vonatkozó adatokat, és összeveti azok koncentrációit az uniós levegőminőségi előírásokkal és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, egészségügyi alapú irányadó szintekkel. A 2022. évi adatok véglegesek, és azokat az adatszolgáltató országok már validálták, míg a 2023. évi elemzés ideiglenes adatokon alapul.

Európa levegőminősége javul, de az uniós előírások még mindig nem teljesülnek Európa-szerte - derül ki az EEA elemzéséből. 2022-ben az európai megfigyelőállomások mindössze 2%-a regisztrált az uniós éves határértéket meghaladó finomrészecske-koncentrációt. Ugyanakkor szinte minden, városban élő európai polgár (96%) a finomrészecskék (PM_2,5) olyan koncentrációjának van kitéve, amely meghaladja a WHO által meghatározott irányadó szintet.

A finomrészecskék azok a légszennyező anyagok, amelyek Európa-szerte a legnagyobb káros egészségügyi hatásokat okozzák. Ezek a részecskék elsősorban a háztartási fűtéshez, az ipari tevékenységekhez és a közúti közlekedéshez használt szilárd tüzelőanyagokból származnak.

Az EEA tájékoztatója arra is rávilágít, hogy az egyes országok és régiók között jelentős különbségek vannak, és a közép- és kelet-európai területeken általánosságban magasabb a szennyezettség szintje. 2022-ben csak Izlandon volt a finomrészecskék koncentrációja alacsonyabb a WHO által meghatározott irányadó szintnél. Az uniós határértéknél magasabb koncentrációkat három uniós tagállamban mértek: Horvátországban, Lengyelországban és Olaszországban.

Az európai zöld megállapodás részét képező szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen a finomrészecskék okozta korai halálesetek száma, 2050-re pedig azt a hosszú távú célt tűzi ki, hogy ne legyenek jelentős egészségügyi hatások. Az év elején az európai uniós intézmények megállapodásra jutottak a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek aktualizálására irányuló javaslatról, azzal a céllal, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat jobban hozzáigazítsák a WHO által meghatározott irányadó szintekhez, és elősegítsék a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítását.

Az EEA tájékoztatója az első elemzés az EEA "Air quality in Europe 2024" (Levegőminőség Európában, 2024) elnevezésű csomagjában. Az EEA még ebben az évben tájékoztatót fog közzétenni a szennyezőanyag-kibocsátásról, valamint a légszennyezés által az ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt hatásokról. Ennek részeként becsült adatokat fog közölni a rossz levegőminőségnek tulajdonítható halálesetekről és rossz egészségi állapotról is.