A béke morálisan is helyes lépés lenne

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországnak soros elnökként nincs arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, "eszembe se jut". A kormányfő azt mondta: fel tudja viszont tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltárta, akkor utána a 27 európai uniós tagállam vezetője döntést hozhat, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. De ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak csak az első lépéseit tudjuk megtenni - fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta: Európának a béke és az emberiesség, az emberséges gondolkodás, emberséges külpolitika iránytűjét kellene a kezében tartania, és valószínűleg többet is tudna tenni azért, hogy a béke felé mozduljanak el a felek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt keddi találkozójáról azt mondta, Magyarországnak tudnia kell a helyét és a súlyát: a nagy béketárgyalások ügyét a nagy országok fogják elintézni. Ma azonban nincs párbeszéd, márpedig anélkül nagyon nehéz elképzelni, hogyan fognak elmozdulni a béke irányába - tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, egyetlen dolgot tesz, elmegy azokra a helyekre, ahol olyan háborús veszély van, aminek Európára és Magyarországra nézve is negatív következménye van, és tényeket tisztáz.

Kifejtette, Volodimir Zelenszkijnek is három-négy kérdést tett fel, hogy meg lehessen érteni a szándékait: hol van a vörös vonal, ameddig ő a béke érdekében el tud menni. A kormányfő elmondta, ha ezt nem mérik fel, akkor nem tudnak közelebb menni a békéhez, mert "a béke magától nem jön el". "Béke akkor lesz, ha valaki azt megcsinálja, azért lépéseket kell tenni" - fogalmazott.

Arra is kitért: mindenfajta felmérést lehet olvasni, miután Európa úgy döntött, hogy "bevonódik" Ukrajna oldalán a háborúba, ugyanakkor a háborúról való beszéd és felmérések is a háború részei, tehát manipuláltak vagy legalábbis nehezen tud hinni nekik. A miniszterelnök felidézte berlini, római és párizsi látogatását, amelyek a magyar uniós elnökség előkészítését célozták, majd a kijevi útját, amelyeken nemcsak politikusokkal, döntéshozókkal beszélt, hanem átlagemberekkel is. Kifejtette, hogy két dolgot lát: egyrészt van egy morális nyomás, az emberek úgy érzik, Európa a békéről szólt eddig. Ezért Európának, ha a szomszédságában kitör egy háború, aminek meg sem kellett volna történnie, akkor többet kellene tennie, hogy a háborús feszültség enyhüljön. Úgy érzik, hogy túlságosan sokat várunk Amerikára, ahelyett, hogy mi tennénk meg a mainál mindenképpen több lépést.

A második érzés, amit tapasztalt mindenhol Európában, hogy aggódnak a háború európai gazdaságra gyakorolt hatása miatt. Hozzátette: megélhetési nehézségek vannak Nyugat-Európában is, mindenhol háborús infláció van. A béke morálisan is helyes lépés lenne - emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezt ő maga így érzi mint magyar ember és ezt így gondolja a német, a francia és az orosz is.