Magyarország megvédte magát az árvíz ellen

A miniszterelnök - aki a dunaszekcsői védekezés megtekintése után érkezett az interjúra - azt közölte: végeredmény hirdethető, Magyarország-árvíz: 1:0, és bár az apadás szokott néha gondot okozni, de most erre sem számítanak. Az apadás felgyorsult és a legmagasabb vízállás két nappal hamarabb hagyja el az országot, mint amire számítottak - jelezte. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a vízügyesek fantasztikus munkát végeztek, "le a kalappal", és a katonák, rendőrök is jól dolgoztak. Kitért arra, ez immár az ötödik árvíz, amely elleni védekezést miniszterelnökként felügyeli, de az állami és az önkormányzatok közötti együttműködés a védekezés során most működött a legolajozottabban. Izgalmas pillanatként jelölte meg a Lajtánál a gát átvágását és a víztömeg víztározóba engedését, mint mondta, ilyet még nem kellett elrendelnie. Megjegyezte: a vízügyesek még járőröznek, van figyelőszolgálat, készenlét, de szerinte már nem lesz baj. Rámutatott: Pintér Sándor belügyminiszter vezette a védekezésnek az operatív részét, és így csak négyszáz rendőrt kellett átvezényelni.

Ez azért fontos - húzta alá a miniszterelnök - mert nagy árvizeknél az gond, hogyha elvezénylik a rendőröket valahonnan, akkor ott könnyen lehet közbiztonsági probléma. Most a rendőröket nem kellett kimozgatni, sok vízügyes volt, rengeteg önkéntes, nekik is köszönik a munkájukat, a katonák is helyt álltak - sorolta. Kitért arra, a védekezésbe a fogvatartottak is besegítettek, ilyen esetekben a börtönökből leválogatják azokat, akik enyhébb bűncselekmény miatt töltik büntetésüket, akit lehet és jelentkezik erre a munkára, mindig kiviszik.

Orbán Viktor szerint egy nagyon jól bejáratott védekezési rendszerünk van és ha összevetik a szomszédos országokéval a védekezést, a különbség nyilvánvaló. Felidézte, Magyarországnak a hatvanas évek közepétől érvényes védekezési rendszere van, a vízügyi védekezés azonban nem követi a közigazgatási rendszert, árvíz esetén pedig nem a bürokrácia, hanem víz saját logikája szerinti beosztásban védekezünk, ezt a módszert pedig az 1960-as évek közepe óta jól begyakoroltuk. Ha egy 1968-ban nyugdíjba ment szakember visszajönne és beállna dolgozni, pontosan tudná, hogy mi a feladata - jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette, most, hogy már egyre kevesebb váratlan esemény történik és a fiatalabb vízügyesek, akikkel kapcsolatban volt, jól kitanulták az idősektől a szakmát. "Én emlékszem, hogy volt a nagy tiszai árvíz: még 2000-ben láttam a mostani, sokkal fiatalabb vízügyeseket, jól átadták az idősebbek a tudást a fiataloknak" - idézte fel a miniszterelnök. Az árvízi infrastruktúrára kitérve a kormányfő megjegyezte, több mint száz évvel ezelőtt a Budapesttől déli irányba eső területeken a védműveket jól megépítették, a védekezés azonban nehezebb a folyók hegyi szakaszain. A dunai védekezés nehézségeit említve kifejtette, "van némi zűr Bajánál", mert ott szigetek vannak, de a komoly szakmai kihívás és a legnehezebb védekezés a Duna fölső szakaszánál van, a Dunakanyar, Esztergom és a Szigetköz térségében.

Mint mondta, nem lehet mindenhol előre épített gátakkal védekezni, mert mindig maradnak olyan szakaszok, amelyeket ideiglenes védművekkel kell bevédeni, a hullámtérben pedig nem lehetséges a védekezés.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, ahogyan a legutóbbi, 2013-as nagy árhullám után, az idei után is elkészíti a vízügy az írásos jelentését a védekezés tapasztalatairól és tanulságairól. Most is le fogják adni a listájukat és a kormány tárgyalni fogja a jelentést, ennek alapján döntünk arról, milyen további munkálatok szükségesek - fogalmazott a kormányfő. Leszögezte, a Duna magyarországi szakasza különleges szakasz, mert Budapest Európa egyetlen olyan fővárosa, amelynél a fővároson keresztül folyó víztömegnek a vízszintje nem állítható be. "Mindenhol máshol ezt meg tudják oldani gátakkal, de a magyar nem akar gátat építeni keresztbe a Dunára, ezért a Duna egy szent folyó, ezt nem lehet megsérteni keresztbe épített gátakkal" - hangoztatta a miniszterelnök, hozzátéve, ezért szükséges magasan és a folyó hosszában épített gátakkal védekezni a partszakaszokon.

Magyarország nemzetközi összevetésben is kiemelkedő színvonalon védekezett az árhullám ellen - jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, ezt az is segítette, hogy mindig van két-három nap előnyünk a többi védekező országhoz képest. A csapadék nagyobb része ugyanis a hegyekben esik, így "ott a baj azonnal jelentkezik", és mire ez a vízmennyiség Magyarországra érkezik, jobban fel lehet készülni a védekezésre - mondta. "Tehát jól védekeztünk, ez igaz, de van helyzeti előnyünk is" - fogalmazott a miniszterelnök. Kiemelte, az árhullám levonulásával nagyon fontos szakasz kezdődik az árvízvédelemben, "van egy közegészségügyi teendő", amelynek keretében közegészségügyi takarítást, rendrakást kell elvégezni. Megjegyezte, van egy szigorú protokoll, hogyan kell visszabontani vissza a gátakat, mivel mit kell tenni, és itt Müller Cecília országos tisztifőorvos "tart rendet", ez a munka viszont várhatóan nem tart majd sokáig.