Európát újra naggyá akarjuk tenni

A magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökével és Európai Tanács elnökével közösen tartott tájékoztató kezdetén Ursula von der Leyenhez és Charles Michelhez hasonlóan Magyarország nevében elítélte az Amszterdamban történt "antiszemita zavargásokat".

Az EU-csúccsal kapcsolatban elöljáróban leszögezte: közismert, hogy vannak az Európai Bizottság és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, és neki is vannak vitái Ursula von der Leyennel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a bizottság elnöke most vendég volt Budapesten, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttük a tanácsülésen. "A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben" - jegyezte meg.

Kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el. A magyar kormányfő "budapesti deklarációként" említette a dokumentumot, megköszönve az ügyben végezett munkát saját munkatársainak, a bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a versenyképességi jelentést készítő Mario Draghinak is. A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség - közölte. Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamos energia árat és négyszer nagyobb földgáz árat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban - tette hozzá.

A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre. Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani - mondta.

A tőkepiaci uniót is teljes egészében megvalósítják - közölte. Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig "genetikailag" nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák. Elmondta, a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket - jelezte. Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre.

A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre. Elmondta, az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.

Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván "senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát". Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: "mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni" - összegzett.