A pénzügyi szabályok enyhítésére van szükség a zöld átálláshoz

Nagy Márton méltatta az európai versenyképességi paktum elfogadását és hangsúlyozta: a kulcskérdés az, hogyan és milyen forrásból finanszírozzuk a versenyképességi és gazdasági fordulatot. Erre a nemzeti költségvetésekből nyílna lehetőség, de a jelenlegi szigorú maastrichti költségvetési szabályok jelentősen korlátozzák a tagállamok mozgásterét.

Nagy Márton hangsúlyozta: egyáltalán nem meglepő hogy az EU lemaradt a globális versenyben Kína és az Egyesült Államok mögött. A két ország sokkal több forrást biztosít gazdaságfejlesztési célokra és ezzel versenyképességi előnyre tett szert a szigorú fiskális politikát erőltető Európai Unióval szemben. A költségvetés GDP-arányos hiányának átlaga az elmúlt években az Egyesült Államokban 9 százalék, Kínában 7,6 százalék, míg az EU-ban 4,5 százalék volt és az államadósság mértéke is hasonló tendenciákat mutatott - mondta.

Emlékeztetett: az EU és az Egyesült Államok, valamint Kína közötti szélesedő innovációs szakadékot is a prudens uniós költségvetési politika magyarázza, amely az EU versenyképességi problémáinak egyik forrása. A Draghi-jelentésre kitérve elmondta: az európai vállalatok GDP-arányosan feleannyit költenek k+f-re, mint amerikai versenytársaik. A pénzügyi források biztosítása mellett az európai versenyképesség másik kulcseleme az megfizethető energia - fogalmazott.

Nagy Márton szerint érthetetlen, hogy stratégiai fontossága ellenére, miért nincs az elektromos járművekre történő átmenetet szabályozó közös uniós irányelv. Elmondta: a magyar kormány jelentős forrásokkal támogatja az átmenetet. Kiemelte: az EU a pandémia után protekcionista irányba mozdult el, de továbbra sem áll rendelkezésre olcsó energia és az állami szubvenciók is hiányoznak. A költségvetési hiánycélok átmeneti lazítása konszenzust igényel és nem képzelhető el Németország nélkül. A zöld és digitális beruházások a német gazdaságot is fellendíthetnék - emelte ki.